Print

A középiskolások alkohol- és drogfogyasztását vizsgáló kutatássorozat 1992-ben indult, amikor az Európa Tanács Pompidou Csoportja által kidolgozott módszertani ajánlások és kérdőív felhasználásával Budapesten végeztünk kutatást a középiskolák harmadik évfolyamán tanuló fiatalok körében.

1995-ben már egy európai program (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs, ESPAD 1995) részeként került sor a 16 éves népesség országos reprezentatív mintájának vizsgálatára. Az ESPAD-program célja összehasonlító adatok gyűjtése Európa középiskolásainak dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról. A program legfontosabb hosszú távú célja a fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendek összehasonlítása. Éppen ezért már az induláskor eltervezték az adatfelvétel 3-4 évenkénti ismétlését. Ennek megfelelően a következő ESPAD-kutatásra 1999-ben került sor 30 európai ország részvételével, a 2003. évi harmadik hullámban pedig már 35 európai ország szerepelt. A kérdőívet és a kutatási módszereket a részt vevő országok kutatóinak együttműködésével, a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével dolgoztuk ki.

Magyarországon valamennyi adatfelvétel fő támogatója az OTKA volt. Az 1995 és 2003 között hazánkban tapasztalható fontosabb változásokat a 10. évfolyamon tanuló diákok adatai alapján mutatjuk be. A nemzetközi összehasonlításokat bemutató ábrák - az ESPAD-standardok szerint - a naptári év szerint 16 évesekre vonatkoznak.

A dohányzás elterjedtségének főbb mutatói 1995 és 1999 között jelentős mértékben nőttek. 2003-ra a kérdezést megelőző hónapban legalább egyszer dohányzók aránya a fiúknál enyhén csökkent, a lányoknál azonban tovább nőtt, így ma már a lányoknál az előző hónapban dohányzók aránya magasabb, mint a fiúknál. A napi rendszerességgel dohányzók aránya szintén a lányoknál növekedett, és így a napi dohányzás elterjedtsége a lányoknál közel azonossá vált, mint a fiúknál.

Rendszeres dohányzóknak azokat tekintettük, akik életükben legalább negyven alkalommal dohányoztak. A kutatásban részt vevő többi európai ország adataival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a rendszeresen dohányzók száma alapján Magyarországon a dohányzás gyakorisága magasabb, mint az európai átlag. A kérdezést megelőző hónapban dohányzók aránya alapján pedig hazánk a tizedik legmagasabb gyakoriságú ország.

Az alkoholfogyasztás valamennyi mutatója növekedett 1995 és 2003 között a 10. évfolyamon tanuló fiatalok körében. A növekedés a lányoknál erőteljesebb volt, mint a fiúknál, ezért ma már a lányok alkoholfogyasztása sokkal közelebb áll a fiúkéhoz, mint 1995-ben. Bár a fiatalok valamennyi vizsgált évben főként tömény italokat fogyasztottak, 1999 és 2003 között elsősorban a bor-, kisebb mértékben a sörfogyasztás növekedett.

A kilencvenes évek második felében valamennyi tiltott szer életprevalencia-értéke (azoknak az aránya, akik legalább egyszer kipróbáltak valamilyen tiltott szert) jelentősen növekedett. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy míg a fiúk körében a növekedés elsősorban 1995 és 1999 között következett be, és üteme 1999 és 2003 között csökkent, addig a lányoknál 1999 és 2003 között mutatkozott erőteljesebb növekedés.

Elsősorban a kannabiszszármazékok növekedése volt a meghatározó a vizsgált időszakban, de 1995 és 1999 között egyre elterjedtebbé váltak az LSD és más hallucinogének, az amfetaminok, valamint az ecstasy. 1999 és 2003 között már csak a marihuána fogyasztása növekedett tovább, a többi szernél stagnálást tapasztaltunk, illetve az LSD esetében az életprevalencia-érték valamelyest csökkent.

A tiltott szerek fogyasztása 1995 és 1999 között - a kutatásban részt vevő legtöbb országban - növekedett. 1999 és 2003 között a növekedés már elsősorban a volt szocialista országokat jellemezte. A jelentős növekedés ellenére Magyarország az összes tiltott szer fogyasztása és a kannabiszfogyasztás alapján is a közepesnél alacsonyabb életprevalencia-értékű országok közé tartozik.

Az orvosi javaslat nélküli nyugtató- és altatófogyasztás a lányok körében sokkal elterjedtebb, mint a fiúknál. 1995 és 2003 között a fiúknál egyértelmű csökkenés, a lányoknál pedig növekedés következett be.

Európai összehasonlításban - a kutatásban részt vevő 35 ország 16 éveseinek adatai alapján - Magyarország az ötödik legmagasabb helyet foglalja el abban a rangsorban, amely az orvosi recept nélküli nyugtatófogyasztás gyakorisága szerint készült. A gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása alapján Magyarország a hatodik helyen áll.

Az 1995 és 2003 között végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a 10. évfolyamon tanuló fiatalok körében az alkoholfogyasztás valamennyi mutatója növekedett. A növekedés a lányoknál erőteljesebb volt, mint a fiúknál, ezért ma már a lányok alkoholfogyasztása sokkal közelebb áll a fiúkéhoz, mint 1995-ben. A dohányzás mutatói a fiúknál csak 1999-ig nőttek, azóta csökkenés tapasztalható. A lányoknál a dohányzás elterjedtsége folyamatosan nő, és így ma már a napi rendszerességű dohányzás is közel olyan elterjedt, mint a fiúknál.

A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás (tiltott szerek és szipuzás) 1995 és 2003 között jelentősen terjedt, és a kipróbálók aránya ma több mint kétszer annyi, mint a kilencvenes évek közepén. Növekedett a rendszeresebb fogyasztásra utaló mutatók értéke is. A visszaélésszerű gyógyszerhasználat szintén gyakoribbá vált, de az e szerekkel próbálkozók körében fokozódott a tiltott szerek használata is, így azok aránya változatlan maradt, akik csak gyógyszereket használtak visszaélésszerűen, más drogot nem.

A fogyasztás változásai tükröződnek az attitűdök változásaiban. Az alkalmi cigarettázás kivételével csökkent az alkohol és más drogok fogyasztásával kapcsolatos veszélytudat, és kisebb lett a rendszeresebb fogyasztást helytelenítők aránya is. Csupán az alkalmi dohányzást és alkalmi alkoholfogyasztást helytelenítők aránya nőtt valamelyest, ami arra utal, hogy az a kisebbség nőtt, amely az alkoholfogyasztás és a dohányzás mindenféle formájához elítélően viszonyul, de nőtt az a többség is, amely a rendszeres és szélsőségesebb fogyasztási módokat is elfogadja.

Európai összehasonlításban a magyar fiatalok körében az átlagosnál gyakoribb a dohányzás, a nyugtatófogyasztás, a gyógyszer és az alkohol együttes fogyasztása, valamint a borivás.

A fogyasztás növekedése számos európai országban megfigyelhető, de elsősorban Európa keleti részeit jellemzi.

Hibell, B., Andersson, B., Bjarnasson, T., Kokkevi, A., Morgan, M., Narusk, A.: The 1995. ESPAD Report - Alcohol and Other Drug Use Among Students in 26 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, Stockholm, 1997. CAN, Council of Europe p: 294

Hibell, B., Andersson, B., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnasson, T., Kokkevi, A., Morgan, M.: The 1999 ESPAD Report. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries, Stockholm, 2000. CAN, Council of Europe p: 362.

Hibell, B., Andersson, B., Bjarnasson, T., Ahlström, S., Balakireva, O., Kokkevi, A., Morgan, M.: The ESPAD Report 2003. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 35 European Countries, Stockholm, 2004. CAN, Council of Europe p: 436.

Elekes Zsuzsanna, Paksi Borbála: A magyarországi középiskolások alkohol és drogfogyasztása. ESPAD The European School Survey Project on Alcohol and Drugs 1995. Budapest ,1996. Népjóléti Minisztérium p: 126

Elekes Zsuzsanna, Paksi Borbála: Drogok és fiatalok. - A középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Budapest, 2000. ISMertető Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációért felelős helyettes államtitkárság. p:136.